2016. november 16., szerda

Békés séta szüléseinkért 2016.11.27. 15 óra Dózsakert



Szeretnénk



MEGKÖSZÖNNI azoknak a lelkiismeretesen dolgozó szülésznőknek, szülész orvosoknak, ápolóknak, akik lehetőségeik szerint mindent megtettek, és tesznek a vajúdó, szülő nőkért, és gyermekeikért.

TUDJUK, hogy a többség pozitív élményekkel tér haza a kórházból, a létszám hiány ellenére is.

Viszont sajnos nem mindenki. Most Őket szeretnénk képviselni, elmondani, amit nem tudtak, tudnak. Nem vagyunk egyformák mi sem, ahogy a szülészeti osztály személyzete sem. Mindenkinek mások az elvárásai, szeretnénk rámutatni arra, hogy egy kérés, egy kérdés mennyire sokat jelenthet.

SZERETNÉNK, ha
  • az egyes vizsgálatok előtt pár szóban elmondanák, mi fog/mi történik éppen, és miért. Röviden, tömören, érthetően
  • elmondanák, hogy vannak olyan vizsgálatok, amiket akár el is utasíthatunk, és mi történik, ha beleegyezünk
  • az engedélyünket kérnék olyan beavatkozások előtt, mint szülést beindító burokrepesztés, zárt méhszáj szétfeszegetése, fél óránkénti vizsgálatok a vajúdás alatt
  • aki igényli, az a újszülöttjével maradhatna az első 1-2 órában elválasztás nélkül
  • aki igényli, kivárhatná, hogy a köldökzsinór már ne pulzáljon, és csak utána vágnák el
  • lenne lehetőség első alkalommal is gátmetszés nélkül szülni
  • aki igényli, vihetne magával dúlát is, hisz nagyon kevés apa tudja ellátni egy női segítő feladatait, ez a személyzetet is tehermentesítené
  • a terminus túllépés nem túlhordásnak minősülne, ahogy a legtöbb országban, de más városok kórházaiban is lehet várni 41-42 hétig, ha minden rendben van
  • megválaszthatnánk a kitolási pozíciót
  • lenne lehetőség használni a bordásfalat
  • lenne lehetőség labdán vajúdni
  • megoldott bekötött oxitocinnal is megtenni néhány lépést
  • nem lenne átjáróház a szoba, amiben félmeztelenül igyekszünk éppen életet adni
  • egy pár nappal a terminus után még a pocakban magát jól érző baba nem lenne egy rossz „oxi terhelés” miatt császármetszés áldozata
  • egy pár nappal a terminus után még a pocakban magát jól érző baba nem lenne egy sikeres oxitocin terhelés, és saját termelésű endorfin híján embertelen fájások miatt császármetszés áldozata
  • ismertetnék a császár utáni hüvelyi szülés és az újabb császár lehetőségeinek kockázatait, pozitívumait, nem kellene automatikusan a császárt választani, vagy más kórházba menni
  • aki kitolásra érkezik meg (akármilyen okból) ugyanolyan ellátásban részesülhetne, mint aki "időben" beér
  • aki az otthonszülés mellett dönt, ugyanolyan ellátásban részesülhetne, mint aki a kórházat választja
  • aki más kórházban tervez szülni, ugyanolyan ellátásban részesülhetne a várandós gondozás alatt, mint aki helyben

Azokért visszük a rózsákat, hogy akik ezeket nem élhették meg, és ez a mai napig traumaként él bennünk számtalan gondot okozva a gyermekeik ellátásában, tesó vállalásában, anyaságuk megélésében.

Szeretnénk, ha minden szülő nő emberi (egyenrangú) bánásmódban részesülhetne.
Ami csak egy röviden, lényegre törően feltett kérés/kérdés, az nekünk jelentheti az egész világot.

Gyülekező 2016.11.27-én 15 órakor a dózsakerti sétáló utcában a gyógyszertár és a papírbolt közötti téren.

Írd meg te is történetedet, üzenetedet és hozz egy szál piros rózsát, vigyük el együtt a kórházhoz. Ha úgy érzed, nem tudsz oda jönni, vállaljuk, hogy eljuttatjuk üzenetedet, virágodat. Aki ezt a módot választja, az a csoport (Más állapotot Tatabánya!) vagy andrea.kornyei@gmail.com -on jelezze, találunk rá módot, hogy átadhassa nekünk üzenetét, rózsáját és eljuttatjuk a kórháznak.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése